Írd meg a könyved

A kétszeres Booker-díjas Peter Carey könyve is szerepel az idei elismerésre esélyes művek szűkített hatos listáján, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Londonban.

A világ egyik legrangosabb irodalmi elismerésének számító Booker-díj győztesét október 12-én hozzák nyilvánosságra.

A szűkített listára Peter Carey legújabb kötete, a Parrot and Olivier in America került fel. Az ausztrál író egyike annak a két szerzőnek - J. M. Coetzee-vel együtt -, akinek eddig kétszer is sikerült elnyernie a Booker-díjat: 1988-ban Oscar and Lucinda, 2001-ben pedig a True History of the Kelly Gang című kötetével, utóbbi magyarul Ned Kelly balladája címen jelent meg.

A hatos listán szerepel Damon Galgut dél-afrikai szerző is, aki korábban egyszer már bekerült az elismerésre legesélyesebbek körébe; idén az In a Strange Room című könyvével versenyez.

Howard Jacobson neve sem új a Bookerért folyó versengésben: a brit szerző, akinek The Finkler Question című könyvét válogatták be a legjobb hat közé, korábban már két kötetével is eljutott a teljes listáig.

Az idei szűkített hatos listán szerepel még Emma Donoghue Room, Andrea Levy The Long Song, valamint Tom McCarthy C című regénye.

(MTI)

B

Guillaume Musso: És azután...
fordította: Tóthfalusi Ágnes

Ulpius-ház, 2010, 390 oldal, 3999 Ft.

 

Három évvel azután, hogy Szerelem életre-halálra címmel megjelent magyarul is Guillaume Musso első regénye, az Ulpius-Ház újra piacra dobta a francia szerző sikerkönyvét, immár a francia eredetihez (Et apres…) jobban illeszkedő És azután… címen. A fülszöveg és a „francia Coelho” szlogen ezoterikus kalandozásokat és nagy tanulságokat ígér, ám aki ezek miatt veszi kézbe a könyvet, csalódni fog. Musso könyve érdekes és élvezetes szerelmi történet, semmi több.

Nathan del Amico híres és gazdag sztárügyvéd New Yorkban, fényes karrierrel és tönkrement házassággal a háta mögött. Igazi „self made man”, akit takarítónőként dolgozó bevándorló édesanyja álmai és jó adag bizonyítási vágya vezetett az ügyvédi pályára, és aki még sikerei csúcsán sem tudta levetkőzni örökös bizonyítási kényszerét. Éjjel-nappal dolgozik, nem érdeklik az emberek, nem fogja fel, hogy a házassága is a munkamániájának köszönhetően ment tönkre, hiába küld teste vészjelzéseket, hiába szereti még mindig elvált feleségét, hiába akar több időt tölteni kislányával, nem tud leállni, egészen addig, amíg meg nem keresi a titokzatos orvos, Garrett Goodrich, akiről kiderül, hogy afféle túlvilági hírnökként az a dolga, hogy megkönnyítse a távozást azoknak, akikre hamarosan halál vár.

[...] Bővebben!

A Rotary idén ismét átadja a Rotary Irodalmi Díjat (RID). A díj biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében RID Társaság alakult, amely a hazai irodalomszerető közönségen kívül a külföldön élő magyarokat is megszólítja. Az elmúlt év irodalmi termése alapján a szakmai zsűri mostanra kialakította a legjobbnak ítélt hét mű listáját.

 

A TOP 7 művek szerzői – ABC sorrendben:

 

[...] Bővebben!

B+

Viktor Pelevin: P5 - Pindosztán politikai pigmeusai - Pá, pederaszták

Ford.: Goretity József

Európa könyvkiadó, Budapest, 2010, 293 old. 3200 Ft.

 

A hetedik magyarul megjelent Pelevin-kötet színes, perverz és komoly elbeszéléseket tartalmaz, az ötből három jó, egy túlságosan az intellektuális poénra és kikacsintásra játszik, egyet meg nem szerettem. Pelevin Oroszországot szedi szét miszikus prózájával, amelyben a valságok különböző fokai között katonák, újgazdagok és kurvák egyaránt úgy szörfölnek, mintha a világunk tényleg csak egy drogos álom kivetülése lenne, vagy Platón sötét barlangja, ahogy azt egyik szövegében, az Asszaszinban állítja.

Az orosz kortárs valóság jelenleg sok mindennél érdekesebb számomra. Magyar nyelven ugyanis nem igazán születnek olyan szövegek, amelyek a populáris kultúra eszköztárával, de a magaskultúra elvárásaival közelítenének ahhoz, hogy megértsük a rendszerváltás utáni magyarországi eseményeket. Pelevin legalább oroszban megoldja ezt, persze nem lehet hasonlítgatni, de itt legalább van droggal vidámra, sötétre és mozgékonyra színezett világ, hirtelen újgazdaggá váló emberek, gyilkolásra kiképzett fiatalok. Szó van pénzről, homoszexualitásról, autópálya-csalásokról, prostitúcióról, az orosz életről, de jöhetnek a különböző valóságok érzékelése, vagy az identitásproblémák.

A legjobb elbeszélés az Asszaszin című bérgyilkosos hasisszöveg. A fiatal Ali megkapja a lehetőséget a Mindenható árnyékától, hogy újabb és jobb világokba lépjen be, nem kell mást tennie, csak mindig megölnie valakit, ha már tökéleres bérgyilkosnak képezték ki. Miközben a hasistól átalakulva gyilkol, feltárulnak előtte a különböző, paradicsomi szintek, amelyekről, és itt jön a képbe Platón barlanghasonlata, kiderül, hogy csak a paradicsom árnyékai.

[...] Bővebben!

Minden szülő retteg attól a perctől, amikor a gyereke elé áll és rákérdez, miért csókolóznak a férfiak a tévében, hogy születik a gyerek vagy hová tűnt a nagypapa. Az ilyen pillanatok megoldásában próbálnak segíteni azok a felvilágosító hatásúnak szánt, gyerekeknek írt könyvek, melyek hatalmas botrányt okoztak és melyeket most toplistába rendezve mutatunk be nektek.

5. Pernilla Stalfelt - Halálkönyv

Örök vadászmezőkre költözött. Elment. Eltávozott. A mennyországban lakik mostantól - szokták mondani a kisgyereknek, ha rákérdez, hova tűnt életéből a szeretett ember. A svéd írónő azonban kendőzetlenül és őszintén írja le könyvében, mi történik azzal, aki meghal. Lehet, hogy a mennybe kerül, vagy hot-dog lesz az eltávozott lelkéből, kísértet, vagy vámpír, "mint például Béla", aki megpróbálta kiszívni egy néni vérét, de pórul járt: ezer szúnyog lepte el hirtelen és az ő vérét szívta ki! Már csak az a kérdés, hogy a furcsa és a néhol morbidba hajló humorral átitatott szövegektől sokkot kap a kiskorú (gondolok itt például az ijesztgetést jó mulatságnak tartó szellemre), vagy felvilágosultabb lesz tőle.

[...] Bővebben!

Spiró György: Tavaszi Tárlat, Magvető kiadó, Megjelenés: 2010 szeptember 16

Nem árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek. Történetünk hőse, Fátray Gyula gépészmérnök szeptember másodikán töltötte be a negyvenhatodik életévét, és egész napi koplalás után október tizenhetedikén, szerdán kora reggel vonult be a kórházba. Odabent enni már nem kapott, csak inni. Reggel, délben, este egy-egy alapos beöntés, majd másnap, tizennyolcadikán feleségének másodunokabátyja, dr. Kállai Zoltán megműtötte. Az aranyérműtét után esedékes első székelés fájdalmát a szüléshez hasonlítják, és ajánlatos a kórházban megejteni, mert komplikációk adódhatnak. Hősünk a műtétet követő negyedik napon, hétfőn esett túl rajta, Kállai adjunktus megdicsérte, és azt mondta, hogy holnapután haza is mehet. Szerdán mégsem tudott hazamenni, mert előző délután kitört a balhé.[...] Bővebben!

Mindent nincs idő megírni, de megosztani van, ráadásul ezernyi érdekességet, ezért felerősödünk Twitteren és Tumblren (utóbbit vezetjük ki az előbbire). Lehet követni, reblogolni, vagy amit akartok.

 

A-

Hahner Péter: 100 történelmi tévhit.

Animus, Budapest, 2010, 319 oldal, 3290 Ft.

 

Gondoltad volna, hogy Lucrezia Borgia, a női gyarlóság alfája és omegája valójában tök jó fej volt, Mária Terézia még csak nem is flörtölt a szép szál magyar testőrökkel, sőt halálosan szerelmes volt a férjébe. II. József, aki felvilágosult uralkodóként él a köztudatban, pedig talán a világ legirritálóbb személyisége volt, a Magyarországon oly nagy népszerűségnek örvendő Erzsébet királyné meg kifejezetten idegbeteg? És hogy Bonaparte Napóleon egész biztosan nem – mármint a magasságát illeti − kisebbségi komplexusa miatt tört világuralomra, mert nem is volt alacsony?

A Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékét vezető szerző, Hahner Péter ezekhez hasonló történelmi közhelyekről rántja le a leplet. Szerencsémre nagyon jó tanáraim voltak a középiskolában, valószínűleg nekik köszönhető, hogy nem minden ért meglepetésként (ami igen, abban meg a memóriám lehet a ludas); én főként az egyes történelmi alakok személyiségéről, sorsáról alkotott mendemondák eloszlatását élveztem. A szöveg egyáltalán nem száraz, sőt kifejezetten olvasmányos. Bálványdöntésről, deszakralizálásról szó sincs, minden felmerülő téma esetében felmerülnek érvek és ellenérvek minden lehetséges oldalon. Kicsit úgy hatnak az egyes fejezetek, mintha nyomozást folytatnánk: nagyon sokszor derül ki, hogy a puszta logikus gondolkodás is elég lenne, hogy belássuk valamely történelmi eseményről, hogy az semmiképpen sem történhetett úgy, ahogy annak idején bemagoltuk (vagy bemagolni véltük), nem is szükséges hozzá különösebben alapos szakmai vizsgálódás. Néha persze nem árt: jó ötlet volt a forrásokat az egyes fejezetekbe illeszteni a tömeges lábjegyzetek, valamint többoldalas bibliográfia helyett.

[...] Bővebben!

A-

Baráth Katalin: A fekete zongora

Agave Könyvek, 2010, 304 oldal, 2384 Ft

 

Nagy merészségnek számít, ha a mai világban egy történetet az 1900-as évek elejének környezetébe helyeznek. Felmerül a kérdés: vajon az író képes arra, hogy megteremtse a korabeli hangulatot úgy, hogy a csöcsökhöz, botrányokhoz és autós üldözésekhez szokott közönség is felfigyeljen? Hogy a huszonegyedik századi ember saját magáénak érezhesse azt a világot? Hogy ne érezzük mesterségesnek a dialógusokat és erőltetettnek a mozzanatokat?

Baráth Katalinnak sikerült. Megidézte azt az ókanizsai világot, melynek közel húszezer lakosa a melegben könnyen porozódó, macskakövekkel csak néhol burkolt utakat járja; ahol a ruhákon levő csipkedíszítések, a fűző és a magázódás még elterjedtnek és elvártnak számított; ahol egy lány hamarabb kelt el a jó hozomány, mint szívének sugallata miatt. Ebből a környezetből egyértelműen kilóg az akkoriban fehér hollónak számító "modern nő" megtestesítője, Dávid Veronika, aki a fűzőjét eldobva és a könyvesboltba visszahúzódva próbálja visszaverni a városka tagjainak állandó kérdésözönét: miért nem megy még férjhez? Mire vár? Így könnyen vénkisasszony lesz magából!

[...] Bővebben!

A-
Wayne Chapman (Gáspár András): Garmacor címere

Valhalla Páholy/Totem kiadó, 1998

 

Új sorozat indult a Könyvesblogon: az Albatrosz- és a Galaktika-könyvek mellett sorra kielemezzük egy nem kevésbé kultikus kiadó, az ezer nevű Valhalla Páholy köteteit is, a daliás 90-es évektől a 2001-es sírba szállásig.

Azt, hogy a Valhalla-könyveknek, és azon belül is a Wayne Chapman-életműnek külön cikksorozat jár itt a Könyvesblogon, már tavaly ilyenkor elterveztük. A nyitóposzt témája bőven adott tipródnivalót, a gordiuszi csomót végül a Ragadozók-premier miatt Gáspár András Aliens VS Predator-regényeivel vágtuk át.

Tíz emberből tizenegy holtbiztos, hogy a Halál havábannal vagy a Kiálts farkast!-tal kezdett volna egy Gáspár-sorozatot, egyértelmű volt tehát, hogy mi nem ezekkel nyitunk. Hiszen az első Tier-Nan Gorduin-történetekről mindenki tudja, hogy James Bond-folytatások fantasyben, és az sem véletlen, hogy a Vogel Zsigmond egy intergalaktikus összeesküvés, egy magyar 007-es ügynök, na meg persze az imádott nő miatt keveredik bajba a XXI. század Budapestjén. Tegyük gyorsan hozzá: mindkét korai mű zseniális, ha a helyükön tudjuk kezelni őket, és úgy tekintünk rájuk, hogy ezek egy huszonéves srác első szárnypróbálgatásai a ponyva műfajban, két Fabula kiadónak leadott Goldfinger- és Thunderball-fordítás, meg a Timothy Dalton-féle Bond-filmek újranézések között.

A második Valhalla-poszt témáját végül sajnos egy szomorú májusi hír adta: pont a Garmacor címerét olvastam újra Frazetta halálakor, de csak a Gáspár-életmű nyári átismétlése alatt jöttem rá, miért szerettem annyira 98-ban a Vadkan sztoriját. A Gorduin-ciklus mindig a jó és a rossz, a rend és a káosz évezredeken át tartó küzdelméről, isteni hatalmasságok sakkjátékáról szólt, főszerepben egy kvázi-halhatatlan Jelhordozóval. Ezzel szemben Gáspár legkiforrottabb hősének, a nagyon is halandó Rudrig ves Garmacornak sokkal evilágibb problémái vannak: két vedelés között ölsz, vagy téged ölnek meg. Ha Gorduin "Ynev James Bondja", akkor Garmacor Conan és Rambo szerelemgyereke.

[...] Bővebben!

A nyári szünet után szeptemberben újra indul az Olvassunk együtt! Tavasszal öt iskolába jutott el a program, ősszel újabb 12 helyszínt keres fel.

A kampány és programsorozat azt tűzte ki célul, hogy ösztönözze és elősegítse az elszegényedett családok, gyerekek és szülők rendszeres olvasását. Az olvasás, mint eszköz és lehetőség segítségével élénkíteni szeretnénk a társadalmi párbeszédet, fel akarunk lépni a
megosztottság ellen és a megbékélés mellett.

Az Olvassunk Együtt őszi sorozata a Városligetben veszi kezdetét. Szeptember 5-én vasárnap 11 és 14 óra között az ARC-kiállítás és a Felvonulási tér mellett rendeznek sajátos olvasó-olvasó találkozót.

Felolvasó vendégek: Brózik Klára, Farkasházi Réka, Farkas Róbert, Gáspár László, Hámori Gabriella, Jakupcsek Gabriella, Kéri Kitty, Krizsó Szilvia, Mészáros Antónia, Szabó T. Anna, Szalóki Ági, Tóth Olivér.

Az ARC plakátkiállítás teljes ideje alatt folyik a könyvgyűjtés, hogy a programban résztvevők minél több könyvet adományozhassanak az iskoláknak és a gyerekeknek. Látogasson az ARC kiállításra, hozza magával a már feleslegessé vált gyermek- és ifjúsági könyveit, hogy eljuttathassuk a rászoruló gyerekekhez!
Ráadásul az adományokat mostantól az év végéig bármelyik OMV töltőállomáson is ott lehet hagyni.

A Városligeti szezonnyitó mellett már az őszi helyszínek közül az első négy helyszínt és időpontot már lehet is tudni:

1. Sajóvárkony, szeptember 14.Kótai Mihály és Nagy Ervin olvasnak fel 2.Tarnabod, szeptember 23.Kéri Kitty olvas fel 3. Nyíregyháza, október 5.Szalóki Ági és Gáspár Laci felolvasnak, valamint fellép Szalóki Ági és zenekara 4. Ormosbánya, október 14.

Hámori Gabriella és Parti Nagy Lajos olvasnak fel

 

A

Ian McEwan: Szombat
Fordította: Lukács Laura

Ulpius-ház Kiadó, 2010, 3499 Ft, 384 oldal

 

 

Mindenki számára ismerős lehet az érzés, amikor egy rendkívüli látvány, egy addig soha nem látott esemény, ne adj’ isten, egy tragédia beleég az emlékezetünkbe, és miután azt hisszük, hogy lezártuk, hogy vége, újra meg újra előjön, a legváratlanabb helyzetekben tör a felszínre, és rányomja a bélyegét tetteinkre. Ian McEwan Szombat című regényének főszereplője, Henry Perowne is azt hiszi, letudta a hajnalban a hálószobája ablakából látott égő szárnyú repülőgép keltette félelmeket, mikor látja, hogy a gép biztonságban földet ért. Ám szembesülnie kell vele, hogy a nyugodt álmába betörő lángoló repülő csak a kezdet és békés, kiszámított középosztálybeli életébe minden óvintézkedése dacára betör a külvilág a maga veszélyeivel.

Londonban járunk, 2003. február 15-én, a történelem legnagyobb angliai háborúellenes megmozdulásának napján. A neves idegsebész Perowne jól megtervezte magának a napját: miután bevásárol, kollégájával fallabdázik és meglátogatja az idősek otthonában az édesanyját, halragut főz és tökéletes családi vacsorát rendez felesége, zenész fia, látogatóba érkező lánya és apósa számára. Csakhogy a véletlen közbeszól: egy lezárt útszakasz, egy piros BMW, egy idegbeteg rosszfiú kell csak és doktor Perowne gondosan tervezett napja kicsúszik az irányítása alól. Ám épp ez a kiszámíthatatlanság, a kézből kicsúszott gyeplő vezeti rá az orvost arra, hogy átértékelje életét, családtagjaihoz és hivatásához fűződő viszonyát.

[...] Bővebben!

Emlékeztek, hogy két hete még melegünk volt? Na sorozatunk második részével ezek a boldog napokat szeretnénk visszahozni. Lássuk tehát, melyik az az öt nagyszerű könyv, amely szerintünk a legjobban ábrázolja, hogy milyen is, amikor nincs tovább, az ember megadja magát a melegnek. - A legjobb hőséges könyvek Top 5.

A főhős vállalja a lucskos zakót

[...] Bővebben!

Bojkottfelhívások közepette jelenik meg szerdán Tony Blair volt brit miniszterelnök évek óta feszült figyelemmel várt memoárkötete. A kilátásba helyezett tiltakozó akciók miatt Blair nem is vesz részt a kötet bemutatón.

A visszaemlékezéstől, amely az A Journey (Utazás) címet viseli, a politikai csemegére éhes közönség sok egyéb mellett annak az évtizedes viadalnak a "feltárását" is várja, amely Blair és pénzügyminisztere, majd utódja, Gordon Brown között dúlt a hatalomért.

Azt, hogy 1994-ben, a nagy tekintélyű, komoly társadalmi és politikai közmegbecsülésnek örvendő John Smith pártvezér és miniszterelnök-jelölt hirtelen halála után a "nehézsúlyú" Brown helyett miért a viszonylag ismeretlen Tony Blair került az akkor még - és az idei választások óta ismét - ellenzéki Munkáspárt élére, a mai napig találgatások tárgya.

A legelfogadottabb változat úgy hangzik, hogy Smith halála után Blair és Brown a londoni Islington kerület egyik olasz éttermében, a Granitában fehér asztalnál egyezkedve döntötte el, hogy melyikük indul a pártvezéri tisztségért; azóta bevett fogalom a brit politikai kifejezésszótárban a Granita-paktum.

[...] Bővebben!

B

Lee Child: Rögös út

General Press Kiadó, 2007, 347 oldal, 2125 Ft

 

Az olvasó biztos lehet benne, hogy ha Jack Reacher, Lee Child sorozatának hőse még a legmindennaposabb tevékenységet végzi is, abból nemsokára szarvihar kerekedik. Ezúttal sem lesz másképp: Reacher nyugodtan figyeli, ahogy egy férfi beszáll egy kocsiba és elhajt - nem sokkal később ebből a mindennapos semmiségből emberrablási ügy bimbadzik.

Reachert - a Rögös út a tizedik Lee Child-regény, amelynek ez a harcedzett, öntörvényű veterán a főszereplője - másnap már egy kétes hírű milliomos vallatja arról, amit látott. Lane, a gazdagember érthetően ideges: feleségét és mostohalányát elrabolták - eszmecseréjük bevégeztével egymillió dollárt ajánl fel Reachernek, hogy szeretteit visszahozza. Reacher egy Lauren nevű - és természetesen bombázó külsejű - FBI-ügynök csajjal szövetkezve az emberrablók nyomába szegődik, ám meglehetősen hamar nyilvánvalóvá válik számára, hogy a szituáció messze nem annyira egyszerű, mint amilyennek gondolta.

[...] Bővebben!

Kezdődik az iskola, ezért összegyűjtöttük a legjobb regényeket, amelyekben az iskolának óriási szerepe van.

1. Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák

„Vagy te nyeled le őket, vagy téged falnak fel, nincs más megoldás.” - a primitív, de megfellebbezhetetlen érvényű axiómát Alberto fogalmazza meg, címzettje Rabszolga, akinek az intelem ellenére a nagy iskolai megalázás-regények egyik legjobbjában az agyonterrorizált, és végül keresztre feszített áldozat szerepe jut. A Leoncio Prado Katonai Kollégium férfivá nevelés címén szolgalelkeket képez, akarattalan bábokat fércel össze, az embertelen vezetés „eredményei” pedig a körletekben egymásnak eresztve szabad folyást engednek az erőszaknak. Rabszolga halála Poétát – a perui Törlesst – végül cselekvésre ösztönzi, ám a hatalomnak nem szokása a bocsánatkérés és az önkritika, a jó hír fontosabb az igazságnál. A város és a kutyák kollégiuma az egyéniséggyilkos hatalom és az individuum egyenlőtlen harcának világmodellként értelmezhető, kíméletlen színtere.

[...] Bővebben!

A Spanyolországban élő szerző négy év múltán jelentkezik új regénnyel. Az El sueno del celta (A kelta álma) egyelőre csak spanyol nyelvterületen lesz elérhető, és a várakozások szerint az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lehet.

Az Alfaguara Kiadó gondozásában megjelenő regény Roger Casement, Nagy-Britannia ír születésű kongói konzulja, Jospeh Conrad regényíró barátjának történetén alapul. Casement a 20. század elején képviselte a brit érdekeket Afrikában.

Vargas Llosa szerint a diplomata nagyon kalandos és igazán regényszerű életet élt, az emberi jogok harcosa volt, majd az ír nacionalizmus hevében fegyvert is ragadott.

Vargas Llosa elmondta: Conrad életrajzában találkozott Casement nevével, majd egyre nagyobb kíváncsiság ébredt benne személye iránt. Az író három éven át kutatta Casement életútját.

Az 1864 és 1916 között élt Casement két évtizedet áldozott életéből arra, hogy feltárja II. Lipót belga király gyarmattartó hatalmának kegyetlenségeit az afrikai országban. Később a brit kormány azzal bízta meg, hogy vizsgálja ki a Kolumbia és Peru határvidékén, az amazóniai Putumayóban a kaucsuk kitermelésben dolgozó indiánok helyzetét.

(MTI) 

A-

Simon Tofield: Simon's Cat (in his very own book)

Hachette Book Group USA, 2009, 240 oldal, 3263 Ft

 

Ismeritek Simon macskáját, a YouTube sztárját? Ha még nem, érdemes először megnézni a róla készült videókat és csak aztán továbbolvasni. Nyugi, nem hosszúak és (sajnos) csak nyolc darab van belőlük.

... No, tehát most már rátérhetünk a lényegre. A cica -a videókat ismerők számára érthető okokból- olyannyira belelopta magát az emberek szívébe, hogy Tofield kénytelen volt egy könyv által tovább szórakoztatni minket, mivel egy-egy videót körülbelül hét hétig tart elkészítenie és a rajongók türelmetlenek. Hogy mi a siker titka? "Everybody knows a cat like Simon's." és Tofield mindennapjaiból vett történetei annyira élethűek, hogy képtelenek vagyunk nem felkiáltani (Tényleg ilyeneket szokott csinálni!) és nem visszaemlékezni, vagy ráismerni a saját macskánk sunyi tetteire.

[...] Bővebben!

B+

Robert Menasse: Don Juan de la Macha, avagy a vágy iskolája

Ford.: Szijj Ferenc, Kalligram Könyvkiadó, 2010, 207 oldal, 2040 Ft

 

Nathan, regényünk főhőse kizökkent az időből, de ez természetesen nem akadályozza őt a sorozatos hódításban. Nathan azonban kissé fásult, nem érti saját nőügyeit, csak sodródik az árral. Nathan szülei elváltak, a fiú anyjához került, egy ágyban aludta vele végig a pubertást, ezután viszont az életművész apuka állást szerzett neki egy újságnál. Nathannak mindene megvan, mégsem elégedett, beszélgető-terapeutához jár, a regény tulajdonképpen a foglalkozások részletes jegyzőkönyve. Nathannak volt, van (lesz) felesége, voltak, vannak (lesznek) szeretői, biztosított az egzisztencia, viszont valamikor régen megállt számára az idő: gondolkodni, dolgozni, érezni és éreztetni képes, de nagy általánosságban nem tud mit kezdeni az élettel. Nathan valahol irigylésre méltó szerencsefi, valahol lúzer – folyamatosan bibizne, de ez nem jó, megállapodna, de ez sem jó. Nathan őrlődik. Nathan elvan.

Menasse prózája friss és üde, egyszerre szórakoztató és elvont, de nem egy tankönyv. Mert ugye az alcím erre determinálna a szöveget. A „de la Mancha” kitétellel is vitatkoznék: Cervantes ködlovagja számomra az időben-jelen-való-létet, illetve ennek illékony, „pontszerű” voltát sokkal összetettebben „megélő” figura, nem egyszerűen egy újgazdag ficsúr, akinek gondjai vannak a merevedéssel és a magömléssel azért, mert a mami szuszogott mellette esténként, nem egy barátnő vagy egy ócska luvnya. A Don Juan-effektus sem áll, hogy úgy mondjam „fagyott kutyalábakon”, de ezzel nem is kekeckednék tovább, hiszen Nathan voltaképpen mindig (több) társra lel az aktuális közegben.

[...] Bővebben!

A megszokott női aktfotók mellett Gustave Flaubert Bovaryné című regényklasszikusának tömörített változatával is találkozhatnak a Playboy magazin amerikai kiadásának szeptemberi számában a vásárlók. A nyuszis magazin híres-hírhedt alapítója, Hugh Hefner a Twitter közösségi portálon írt arról, hogy milyen nagyra tartja a Bovarynét. Szerinte Flaubert regénye minden idők legbotrányosabb műve, a XIX. századi francia realizmus ékköve.

A történet rövidített változata Lydia Davis fordításában jelenik meg a Playboy hasábjain. Davis elismert író és kritikus, a francia irodalom szakavatott ismerője, Marcel Proust és Michel Foucault fordítója.

A Bovaryné ötévi előkészület után jelent meg 1857-ben. A történet vidéki környezetbe kalauzolja az olvasókat, akik megismerkedhetnek a boldogságot hajszoló Emma Bovaryval. A nő – bár férjnél van – viszonyaiban keres kielégülést, amelyet soha nem talál meg.

A regény megjelenése után Flaubert-t perbe fogták vallás- és erkölcsgyalázás vádjával. (MTI)